"Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet." (Kolossé 3:12)
Egy valódi közösségben az emberek megtapasztalják a szimpátiát, ami nem tanácsadás vagy egy gyors, felületes problémamegoldás. A szimpátia részesedés a másik fájdalmából, annak megosztása a másikkal.
A szimpátia két alapvető emberi szükséglet találkozása: megértés és az érzelmek jóváhagyása.
Valahányszor megértesz és megerősítesz valakit az érzéseiben közösséget építesz. A baj az, hogy gyakran annyira sietünk megoldani a problémákat, hogy nincs időnk szimpatizálni másokkal. Néha az is megakadályoz ebben, hogy belefeledkezünk a saját sérelmeinkbe. Az önsajnálat kiírtja a mások iránti szimpátiát.
A közösségnek különböző szintjei vannak, mindegyik más időben helyénvaló:
- A legegyszerűbb szinje a közösségnek Isten szavának megosztása és együtt taulmányozása.
- Egy mélyebb szint, amikor szolgálunk, mint amikor missziózni megyünk együtt vagy egyéb másokon segítő eseményen veszünk részt.
- A legmélyebb, legintenzívebb szintje a közösségnek a szenvedés (Fil3:10, Zsid 10:33-34). Ez az, amikor részesedünk a másik fájdalmában, gyászába és hordozzuk egymás terheit. Azok a keresztények, akik ezt a szintet leginkább megértik azok, akiket kivégeztek, megvetettek, és gyakran mártírhalált haltak hitükért.
- A Biblia azt tanítja: "Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét." (Gal 6:2)
A súlyos helyzetekben, gyászban és kétségek között van leginkább szükségünk egymásra. Amikor a körülmények olyannyira összetörnek, hogy eljutunk arra a pontra, amikor hitben elbizonytalanodunk. Ez az az idő, amikor leginkább szükségünk van hívő barátokra.
Szükségünk van egy kis csoportra, amit olyan barátaink alkotnak, akik értünk is hisznek Istenben, és átsegítenek a nehézségen. Egy kis csoportban Krisztus teste (a gyülekezet) valódi és kézzelfogható, még akkor is, amikor Isten távolinak tűnik.
Ez az, amire Jóbnak nagyon szüksége volt kínjai között. Így kiáltott fel: "Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét." (Jób 6:14)
Beszéljünk róla:
Ahhoz, hogy részesedj mások fájdalmából, gyászából, és ki tudd fejezni a szimpátiádat, tudnod kell meghallgatni a másikat. Hogyan értékelnéd önmagad hallgatóságként? Mitől lesz valaki jó hallgatóság?
A te kis közösséged mennyire tapasztalta meg az adott szintek mélységét?
Daily Hope by Rick Warren, 2012. 11. 17.